Prológus

Hello. Jelenleg a KVK órán ülök és dög unalom az egész. A tanár a kecskeszakállát simogatja, pedig egy ökör. Szemüvege a feje tetején, haja úgy szétáll, mint az ördög szarva, pedig egy démon... vagy mégsem. Ő egy semmit érő lópénisz! A kubizmusról papol valamit, de nem veszi észre, hogy senki sem írja amit diktál. Kayli és én az ablak felőli padsor, utolsó padjában unjuk a fejünket, az ablakból kitűnően látni az udvaron verekedő ismeretlen srácokat. Noemi és Alexandra a mellettünk lévő padban éneklik a cigány nótákat. Kaylival röhögünk rajtuk és tőlünk zeng az osztályterem.
- Amaya! Ha még egyszer megszólalsz beírok! - morgott rám Süketi tanár úr. Igaz meg se szólaltam, Kayli beszélt, de mivel a barátnőm nem köpöm be.
- Én beszéltem! - kiáltotta be Kayli, mit sem foglalkozva azzal, hogy nem vagyok süket, engem védve a szaktanáritól.
- Akkor add ide a tájékoztatód! - düllesztette ki szemeit és tolta feljebb már középen eltört szemüvegét Süketi, így még nagyobb szarvacskákat csinálva hajából. Kay - Kayli ikertestvére - labdázott és eltalálta. Olyat röhögött az egész osztály, még a tanárok is, hogy az igazgató kijött, dúlva-fúlva kócos hajjal, ami jelzi, hogy elaludt az asztalán, + az arcára ragadt cetli is igen árulkodó volt.
Kiabált egy sort torka szakadtából, majd Kay megkapta a neki járó osztályfőnökit. Na mindegy ez úgysem ide tartozik.
- Kicsöngettek! - Kiabálta Orbit. A kis hazug, megpróbálja átbaszni Süketit.
- Maradj csendbe! - Szólt rá a tanár.
- De tanárúúúr! - Nyafogott Noemi.
- Nem neked mondta! - Bökte meg Szandi.
- Tanár úr magának jó a szakálla! - Mondta kicsit elröhögve, Orbit. Pont kezdett lecsitúlni a terem, és amikor kijelentette ezt a mondatot, amit még hangsúlyozott is, mindenki, olyan röhögésbe kezdett, hogy volt olyan is aki már a földön fetrengett a röhögéstől, olyan volt, mint mikor Kay eltalálta Sületit. Én is a hasamat fogva röhögtem, mát fájt, de nagyon! Olyan fájdalmas érzés, mint amikor felülést csinálsz és elkezd összehúzódni a hasizmod. Ekkor betoppant Czetka tanár úr. Ő a nagyra becsült, ő a hatalmas akire mindenki felnéz, ő az osztályfőnökünk. Kb. 180 cm magas így senki sem tudja őt lenézni. Mellette egy idegen srác, és mögöttük még pár pasi.
- Sziasztok gyerekek! - Mondta a kb. velünk egy idős, vagy pár évvel idősebb srác. - Én a Deth Gimnazium igazgatója vagyok. Azért jöttem, hogy meghívjalak titeket a gimim pár hónapig tartó, bemutatójára. A suli kolis így oda kéne költöznötök. A legjobb diákok akiket megfelelőnek tartok az iskolámba, az kap egy ösztöndíjat és nem kötelező felvételit írnia és a mostani jegyei sem számítanak. Egy teljesen új életet kezdhettek, ha az én iskolámat választjátok.
- Igen.. nos köszönjük a rövid bemutatkozását, Jason igazgatóúr. Én úgy gondoltam, hogy ez lenne az utolsó osztálykirándulásunk. Mit szólnátok? - Az osztály nem mondott semmit, felordítottunk, Noemi és Szandi felállt a padra és táncolni/énekelgetni kezdtek. Vivien beindított egy számot, és mindenki ugrálni meg táncolni kezdtek.. kivéve én. Nem vagyok egy mindig pattogós csaj. Kayli mellettem ugrált én meg, mint aki most lát először fehér embert fejjel néztem rá. Szegény, mikor rám nézett abba hagyta az ugrálást és visszaült a helyére.
- Életvidám gyerekek! - Mondta gimi igazgatója, Czetkának.
- Csak hülyék! - Jelentette ki! Én nem is ugrálok, b+. - Na jó elég legyen! Óra van!
- Naaaa, tanárúúúr! Beszéljünk erről a suliról! - Kezdett nyafogásba Noncsi.
- Rendben.. ha Süketi megengeded? - Nézett rá Czetka, Süketire.
- Átadom a szót! - Mondta Süketi feltett kézzel, mintha fegyvert fognánk rá. Mondjuk ha nem engedte volna meg, akkor biztos előkapott volna Emmett egy öngyújtót fenyegetésként. Megúszta..
- Holnapra ezt a papírt alá kéne íratnotok a szüleitekkel. Hoznotok kell holnap, bőröndöt és akkor már indulnánk is, aki nem hozza a lapot az nem szállhat föl a buszra! Megértettétek?
- Igeeeen! - Mondta kórusban az osztály. Czetka még elmondta, hogy messze van a suli így reggel 6-kor indulunk. Aki lekési így járt.. Hál az égnek, hogy ez volt az utolsó óránk, mehettem haza. 1 percen múlott, hogy lekéssem a buszt már zárta be arany kapuit. Odaálltam szokásos 2. ajtós helyemre és készen álltam az induláshoz. Volt még pár ülőhely, de nem akarok, messzebb menni a házunktól, csak azért, mert nem tudok leszállni. Sokszor állnak meg az ülőhelyeknél az emberek és volt már olyan, hogy, majdnem ellöktem valakit csak azért, hogy le tudjak szállni. Mikor eljött az idő, hogy jelezzek, átnyúltam két srác karján, hogy elérjem, a piros gombot és megnyomtam. Megállt a busz én meg, olyan gyorsasággal amivel csak tudtam, leugrottam a buszról és, majdnem fejre álltam. El is felejtettem, hogy kificamítottam a bokámat. Néhány szitokszó után, elindultam. 3 utcán átverekedtem magamat és vagy 20-szor megálltam, hogy elérjem célpontomat. Anya kint állt a KIA mellett.
- Milyen jegyet kaptál? - Kérdezte a rutint.
- Semmijet! - Na jóó.. hazudtam egy kicsit. De ha megmondanám a KVK szaktanárit és az 1-est tuti nem engedne el a gimibe!
- Nem hiszem el!
- Akkor ne hidd! - Bebattyogtunk a házba én gyorsan ledobtam a cipőimet és a kabimat, majd anya elé álltam, kezemben a lappal. Anya kérdően nézett rám és nyújtotta kezét, hogy átadjam a nagyra becsült lapot.
- Holnap lenne az osztálykirándulásunk egy gimibe. Pár hónapig ott lennénk és aztán jönnénk haza. - Anya kikapta a kezemből a már kocsit gyűrött lapot és végigolvasta.
- Rendben.. - Mondta.
- Tényleg? - Lepődtem meg. A tavalyi 5 kettesem után, nem hittem volna, hogy elenged!
- Persze. Ott jól megnevelnek, majd és tanulnod is kell vagy különben hazaküldenek!
- Jajj kösziiiiii! - Vékonyítottam meg hangom, de lehet, hogy a levegőhiány miatt volt.
- Bemegyek a városba venni egy kis rágcsát, meg kaját az útra, rendben?
- Oké!
- Te addig pakold be a ruháidat, a bőröndökbe.
*2 óra múlva*
Na végre, hogy sikerült befejeznem a pakolást. Igaz 4 bőrönd... nem lesz kevés? Anya megjött és meghozta a kaját.
- Hol vagy? - Kérdezte.
- Fent a szobámban! - Kiabáltam le neki, mire feljött készen is voltam.
- Miket vettél?
- Sok mindent, hogy mindenkit megkínálhass! - Azt te csak hiszed! Az enyém.. az én drágaságom!
- Beledobálnád a hátitáskámba?
- Én a hűtőtáskát akarom, hogy elvidd!
- Kom?
- Igen! Elvégre mire odaértek kihűl az egész!
- Jaja!
- Menny el fürdeni én addig befejezem!
- Oké. - Már rohantam is. Lekaptam a ruhám és bedobtam magam a vízbe. Megmostam a göndör fürtjeimet is. Kimásztam a kádból és mindenhol megtöröltem magam. Rákentem egy üvegnyi hajhabot a fejemre, majd mentem lefeküdni. Valahogy nem tudtam elaludni, vagy az izgalomtól, vagy az internet csábításától. Fogalmam sincs. Mire sikerült elaludnom anya kiabált.